Biológiai termesztésű kalóriaszegény fehérkáposztából készül, így fogyasztása szénhidrátszegény étrendnél is megengedett. Az anyagcsere számára létfontosságú alkotóelemei a fiziológiailag értékes tejsavak. Kedvezően hat a bélflórára, kíméletesen elősegíti az emésztést.. Fogyókúrához, méregtelenítéshez, lékúrához is ajánlott.
A savanyú káposzta a savanyítás során megőrzi a magas C-vitamin tartalmát, így az év bármely szakaszában remek vitaminforrás lehet.
A káposzta (összes "rokonával" együtt!) nagyon gazdag vitaminokban, különösen C-vitaminban (100 g káposztában 40 mg C-vitamin van), de K- és B1-, valamint E-vitaminban is. A zöld levelekben sok béta-karotin van, amely antioxidáns, a légúti daganatos megbetegedések ellen védő hatása van és segíti a látást is. Gazdag élelmi rostokban, az ásványi anyagok közül pedig a kalcium mennyisége kiemelkedő és a vasé is jelentős. A káposztában lévő, csípős ízű mustárolaj antibakteriális hatású, tulajdonképpen természetes antibiotikumnak tekinthető. Tiocianátot is tartalmaz, amely gyomorfekély esetében jótékony hatású. A káposzta sokoldalúságát bizonyítja, hogy hatásos a gyomor, a bélrendszer, a tüdő, a mell és a petefészek rosszindulatú daganatos betegségeinek megelőzésében, sőt egyes vélemények szerint bizonyos esetekben a már kialakult rákot is képes gyógyítani. A kalóriaszegény étrendre szorulóknak jó hír, hogy értékes összetevői mellett száz grammjában csupán 31, a savanyú káposztában pedig még ennél is kevesebb, mindössze 20 kalória van, miközben az ajánlott napi rostbevitel egytizedét fedezi ez a mennyiség. (Forrás: Kiss Éva)
