Ma már nyugodtan nevezhetjük népbetegségnek. Millió fajtája van. Meglepő ugyan, de az emberek nagy része allergiás valamire…még az is, aki az gondolja, hogy Ő bizony nem.
A különbség ezek között az emberek között az, hogy van, akinek tünetei vannak (súlyos vagy kevésbé súlyos) és van akinek olyan minimális tünete van, hogy szinte észre sem veszi a változást.
Sokat hallottunk TV-ben, rádióban, sajtóban, hogy az allergia és az immunrendszer kölcsönhatásban vannak egymással. Egyszerűbben fogalmazva: akinek jó ( vagyis megfelelően működik) az immunrendszere, annak kevesebb az esélye az allergiára azzal az emberrel szemben, akinek gyenge az immunrendszere.
De mire is lehet allergiás az ember? Sajnos azt kell mondjuk: majdnem mindenre. Ezeket az anyagokat allergéneknek nevezzük, vagyis amik allergiás reakciókat váltanak ki. Lehet valaki allergiás például a méhcsípésre vagy az állati szőrökre vagy a pollenekre, de az élelmiszer-allergiások száma is igen nagy (pl: tejcukor-érzékenység, lisztérzékenység, tojásallergia, szója-allergia…stb). Felsorolásszerűen még néhány allergén:
· Házi por
· Penészgombák
· Különböző gyógyszerek
· Kozmetikumok összetevői
· Mosószerek
· Festékek
· Édesítőszerek
Hogy is néz ki egy allergiás? Milyen tünetei vannak? ( Itt jegyezzük meg, hogy nagyon sok, régóta fennálló betegség hátterében az allergia áll.)
ü Bőrtünetek: bőrgyulladások, viszketés, bőrpír, csalánkiütés…
ü Szemkörnyéki tünetek: viszketés, maró-szúró szemváladék, krónikus kötőhártya-gyulladás…
ü Fültájéki elváltozások: fül környéki bőrterület gyulladása, állandóan visszatérő középfülgyulladás, fülkürthurut…
ü Légúti betegségek: szénanátha, visszatérő melléküreg-gyulladások, állandó rekedtség, krákogás, gyermekeknél kruppos, pszeudokruppos tünetek, asztmatikus betegségek
Itt most az élelmiszer-allergiákról fogok írni a teljesség igénye nélkül és későbbi cikkekben folytatom a többi allergiát érintő területtel.
Az élelmiszer-allergiával kapcsolatosan néhány tényező, amire mindenki figyelmét szeretném felhívni.
- Az élelmiszeripar ma kb.3500 testidegen anyagot használ fel, amely allergiás reakciót válthat ki. Egy átlagos vegyes étrenden élő ember évente 4-5 kg (!!) adalékanyagot eszik meg. Változtass ezen! Tedd meg a saját és családod érdekében! Nehéznek tűnik a változás, de higgy nekem: egyáltalán nem az !
- Figyeljünk oda a génmódosítás-mentes élelmiszerek vásárlására! Tudom, hogy hihetetlenül hangzik, de pl.: a brazil mogyoró génjét ha beültetik a szójába ( hogy annak tápértékét megnöveljék), akkor a mogyoróra érzékeny ember allergiás reakciót fog tapasztalni a szója fogyasztásakor, holott a szójára nem érzékeny. Ez az ördögi kör a „BIO” minősítésű termékeknél nem fordulhat elő (Fontos! „BIO”-nak ma Magyarországon az a termék minősül, ami a magyarországi ellenőrző szervezetek ( a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és az Ökogarancia Hungária Kft.) védjegyével van ellátva! Természetesen vannak más megbízható minősítő intézetek Európában, de itthon ez a hivatalos, megbízható formája a BIO-minősítésnek)
- Az állati eredetű élelmiszerekkel szembeni kockázatok felülvizsgálata nagyon fontos lenne. Az teljesen természetes egy tejcukor-érzékenynek, hogy nem ehet meg egy akármilyen parizert, ugye? És az természetesen hangzik, hogy szójaérzékeny betegnél allergiás reakciót válthat ki egy szelet csirkehús elfogyasztása, ha éppen egy olyan csirke húsát kapta a tányérjára, akit szójaliszttel dúsított tápon neveltek fel? Ugye nem természetes? Mármint logikus ez mindannyiunknak, mégsem gondolunk bele igazán. Aztán ha már az állattenyésztésnél tartunk, csak néhány „apróság”: hozamfokozók (persze kizárólag ellenőrzött minimum-érték alatti mennyiségben), antibiotikumok, féregűzők, láz-és fájdalomcsillapítók, nyugtatók…stb használata (persze ez is mind a megengedett érték alatt) a betegségek megelőzésére. Igen, jól olvasod…a betegségek megelőzésére! Semmi baja a csirkének, a pulykának, a tehénnek, de azért gyógyszert kap, nehogy beteg legyen, mert akkor ugrik a haszon. De nem csak a haszonról van szó, hanem arról a több tonnányi napi húsigényről, ami elkel egy hipermarketben. Ezt végiggondoltuk már? Az a töménytelen mennyiségű gyógyszer egy allergiás emberben milyen hatásokat produkál? Akinek az immunrendszere egyébként sem tökéletes, azt még terheljük tovább? Tényleg jó ez így?( Senkit nem a vegetarianizmusra szeretnék rábeszélni, hanem arra, hogy felelősen döntsön akkor, amikor a boltban vásárol ) Gondolkodjunk felelősen, döntsünk egészségesen!
- Fontos információ az allergiások számára, hogy a közvetlen külső környezetük allergénmentesítésével ne várjanak egy percet sem. Itt a tisztítószerek gondos megválasztása, a mosószerek, kozmetikumok használatának minimálisra csökkentéséről kellene szólnunk, de ez a témakör olyan nagy, hogy erről a későbbiekben egy teljes cikket szeretnék nektek írni. Elöljáróban annyit, hogy itt is a mértékletesség a jelszó. Minél egyszerűbb, minél kevesebb összetevője van egy terméknek, annál jobb egy allergiásnak ( és nem csak egy allergiásnak).
- Nagyon sokáig ködösnek, misztikusnak tűnt az allergia, de ma már nem az. Rengeteg információ szerezhető be, de mindenképpen javaslom a megbízható forrásokat. Néhányat felsorolok a teljesség igénye nélkül, de ha az allergia tüneteit véled felfedezni magadon, javaslom beszélj a háziorvosoddal, ha a gyermekedről van szó, a gyermekorvossal vagy a védőnővel (nagyon sok információ birtokában vannak).
Néhány könyv:
Tóth Gábor: Allergia-és Candida-kalauz
Dr.Polgár Marianne: Gyermekkori táplálékallergiák
Váradi Tibor: Népbetegségek megelőzése és szelíd gyógymódjai 1.kötet
Táplálékallergia-és Intolerancia Adatbank (füzetecskék)
Szegedi Andrea: A gyernekkori bőrallergia
Linda Gamlin: Az allergia
Ezt a cikkek szándékaim szerint még folytatom az alábbi kapcsolódó témákkal:
Ø Az allergia kezelése, gyógyítása a természet patikája segítségével.
Ø Az allergiamentes otthon megteremtése
Ø Az allergiás étrend kialakítása. Néhány allergiás recept kedvcsinálónak.
Ha kérdésed merülne fel a témával kapcsolatban, írj nekünk a bionatura@bionatura.hu címre.
Felhasznált irodalom: Tóth Gábor: Allergia-és Candida-kalauz
Váradi Tibor: Népbetegségek megelőzése és szelíd gyógymódjai 1.kötet
-mv-